Mese az oroszlánról - a kisfiam első színházi élménye

Régen, mikor Máté kisebb volt, számtalanszor belecsúsztam abba a hibába, hogy a korát meghaladó programokat szerveztem neki, amiket akkor még nem igazán élvezett, vagy nem úgy sült el a dolog, ahogy én előre elképzeltem. Emlékszem, nagyjából 2 éves volt mikor először állatkertbe vittem, mennyire lelkes voltam, még egy fókashow-t is sikerült elcsípni. Nagyjából 5 percig nézte, majd leült egy padkára és kavicsokat gyűjtögetett, akkor az még érdekesebb volt, mint az állatokat kerítés mögül szemlélni.
Picit vissza is vettem abból, hogy mindenhova elcipeljem, akartam neki időt szánni arra, hogy még fejlődhessen és ő is ténylegesen kiélvezhesse a neki szánt eseményeket. Így, hogy nem sokára betölti a 4. életévét, már sokkal több programot szeret, mint régebben, picit kinyílt a világ számára. Már régóta terveztem, hogy elviszem színházba, kicsiknek szánt előadásra, hisz’ itthon is szereti, ha bábozunk vagy mesélünk neki. Az egyik, hozzánk közeli művelődési házban találtam egy jó kis programsorozatot, családi délelőtt címen, aminek keretén belül számos, piciknek rendezett előadást tartanak, rendszeres időközönként.
Kezdődjön a darab!
Egy ilyen előadásra váltottam én is jegyeket, Máté izgatottan számolta vissza a napokat a kezdésig. A darab délelőtt 10 órakor kezdődött, mi már ¾ 10-kor elfoglaltuk a székeinket, a kisgyerekes családok folyamatosan érkeztek a terembe, kezdésre mindenki megtalálta a helyét, a kisebbek szüleik ölében ülve nézelődtek.
A kisfiam, édesapja ölében figyelte, ahogy elhúzzák a függönyöket és szereplők jelennek meg a színpadon, bábokkal a kezükben.
A darab története Afrikában játszódott, egy kisoroszlánról szólt, aki szeretett volna olyan nagy és erős lenni, mint az apukája, ezért felfedezőútra indul a dzsungelben, hogy megtalálja erre a csodaszert, a szóbeszéd szerint egy bájitalt kell keresnie. Az ő útját kísérhettük végig, láthattuk, ahogy kalandokba keveredik, állatokkal találkozik, tapasztalatokkal lesz gazdagabb. Nagyon kedves történet volt, szórakoztató, vicces és egyben tanulságos darab.
Új élményeket gyűjtöttünk
Máténak nagyon tetszett ez az új impulzus, csak az zavarta egy picit, hogy mind a plüss bábokat, mind az őket mozgató színészeket egyszerre lehetett látni, ettől sokszor nem tudott elvonatkoztatni. Az előadás nagyjából 45 perc volt, úgy a 30. percnél elkezdett izegni-mozogni, felállt, kérdezgetett, nézelődött. Ezzel egy időben a többi kisgyermek is beszélgetni kezdett szüleivel, látszott, hogy elfogyott a türelem.
A közönség korosztálya nagyjából 3-6 év volt, így érthető, hogy a kisebbek nem tudtak ¾ órán át koncentrálni, egy valamire figyelni, egy helyben megülni. Mindent összevetve nagyon kellemes élménnyel lettünk gazdagabbak, élvezem, hogy sok új programra elmehetünk most már Mátéval, nem győzöm bújni az internetes oldalakat, izgalmas események után kutatva. Boldoggá tesz, hogy a kisfiam (már) minden neki szerevezett programot értékel és szeret, öröm neki kedveskedni és jó érzés együtt minőségi időt eltölteni.
 
 
Oszlánszky-Kiss Gabriella

Hozzászólások