Hosszú téli délutánok - Mivel kössük le a gyerkőcöt?

Ahogy ősszel egyre rövidülnek a nappalok, délután már kevesebbet lehet a szabadban lenni, az óraátállítást követően pedig jóval kevesebb a napsütéses órák száma, egyre hűvösebb az idő. Ilyenkor már a hétköznap délutánok nagy részében a családok inkább otthon vannak, na de mivel is lehet hasznosan tölteni a rendelkezésünkre álló időt?

Mindenkinek vannak bevált tippjei, mivel kösse le a gyermekei energiáit, én most a saját elfoglaltságainkat osztom meg Veletek. (Természetesen a kikapcsolódás jellege függ a gyerekek érdeklődési körétől és korától is.)

Labdázzunk!

Nálunk nagy keletje van a labdáknak, de ez többnyire annyi szokott lenni, hogy oda-vissza gurítjuk a labdát szőnyegen ülve, esetleg állva dobáljuk egymásnak. Elég hamar meg lehet unni, éppen ezért, nem is olyan rég’ kitaláltam valami mást, hogy ne egyhangú „dobálózás” legyen mindig. Még nyáron vettem egy zsák kisméretű, műanyag labdát (egészen pontosan 100 db-ot), a múlt héten pedig eszembe jutott vele egy jó kis játék. Még anno az IKEA-ban vettünk Máténak egy mászóalagutat, manapság már nem használja, úgyhogy csak kallódott itthon.

Ezt, és a labdákat használtuk a játékhoz. Az alagutat csukott állapotban letettem a szőnyegre, majd kértem Mátét, hogy próbálja a fent említett kisméretű labdákat beledobálni az összecsukott alagútba (így az alagút egyfajta kosárként funkcionál).

Annyira megtetszett neki, hogy fél délután azzal játszottunk, ki tud többet beledobni. Itt variálható, milyen messze tesszük a gyermektől a „célt”, állva vagy ülve kell beletalálni etc.

Miután megunta, a labdákat szétszórtam a szőnyegen, amit aztán szín szerint csoportosítottunk, végül pedig kértem a kisfiam, hogy 5-ös csoportokba rendezze a labdákat. (Itt tudtunk aztán összeadás-kivonást is játszani, elvettem a csoportokból x számú labdát és kértem, hogy így számolja újra őket.) Ezzel a 100 labdával sok féleképpen variálható játékot lehet játszani.

 

A ragasztás művészete

Ehhez a játékhoz vattát, színes papírt, ollót és ragasztó stiftet használtunk. Megkértem a férjemet, hogy rajzoljon bárányokat egy színes papírra, nagyjából tenyérnyi nagyságúakat (sablont az internetről is be tudunk szerezni), majd ezeket kivágtam. Vattából téptem le kisebb darabokat, melyeket aztán nagyjából körömnyi méretű kis gombócokká sodortam, végül tálkába tettem őket. Odaadtam Máténak az egyik papír bárányt és kértem neki, hogy ragasszon neki bundát. Ragasztó stifttel bekente a papírt, majd egyesével ráragasztotta a vattapamacsokat. Egész sokáig elbíbelődött velük, jó kis közös program kerekedett belőle.

Foglalkoztató füzetek – a nagy kedvenc

Amikor már Máté elunja a „házikó-napocska-pálcikaember” rajzolást, előveszek egyet a foglalkoztató füzetei közül. Ennek szeretete nagyjából egy éve indult, akkor kapta meg az elsőt ajándékba az egyik nagymamától.

Ebben zömmel matricákat kellett a helyükre ragasztani, majd ahogy idősödött egyre többet és más fajtát vettünk neki. Mára már elég sok félét kipróbáltunk, egytől-egyig szereti őket. (Nekem, mint nem túl jó kézügyességgel rendelkező szülőnek is segítség, hogy nem kell a feladatokat megrajzolnom.)

Rengeteg féle létezik belőle, minden korosztály számra, Máté falja őket, nem győzzük venni. Vonalvezetés, számolás, rajzolás, matricaragasztás, a feladatok száma, fajtája szinte végtelen. Mi postán szoktuk beszerezni őket, de megannyi könyvesboltban, nagyáruházban is kaphatóak.

Ennek az időtöltésnek annyi „hátránya” van, hogy nem túl hosszú ideig köti le a gyermek figyelmét, Máténál egy ilyen „foglalkozás” átlagos időtartama fél óra. (Nem is lehet/kell többet elvárni egy 3 évestől!)

Memóriajáték – otthon is elkészíthető

Szintén jól leköti a gyerkőc figyelmét a korosztályának megfelelő, nem túl sok darabból álló, klasszikus memóriajáték. Ügyes kezű szülők maguk is el tudják készíteni otthon, mindössze vastag kartonpapírra, filctollra és ollóra van szükség hozzá. Minden ábrából két egyformát rajzolunk, majd kivágjuk őket és indulhat is a játék.

Mi készen vásároltunk Bogyó és Babócás készletet, ebben a készletben 24 darab található, de kezdetnek nem is kell mindet a gyerkőc elé tenni, elég ennek a fele is (kortól függően). Fontos, hogy sikerélménye legyen játék közben, nem érdemes a képességét túlzottan meghaladó tevékenységeket folytatni, mert a kudarctól elmehet a kedve. (Ez minden közös tevékenységre igaz!)

Keressük meg, illesszük össze – puzzle

A másik örök kedvencünk a puzzle persze még nem 100 darabossal játszunk, de szépen lassan haladunk előre. Elsőként olyannal ismerkedtünk meg, ami 3 darabból áll, össze kell illeszteni az állatokat a kicsinyükkel, majd az előhelyükkel. (Ebből van vadállatos és háziállatos  kiadás is). Ezzel a kisfiam megtanulta, hogyan kell egymáshoz illeszteni a darabokat és a kézügyessége is sokat fejlődött.

Karácsonyhoz kapcsolódó elfoglaltságok

Még egy plusz „játék” is felkerült a listámra, ami aktuális az ünnepek közeledtével. A minap vásároltam karácsonyra új díszeket, melyeket nem volt akasztó, így hát elkezdtem cérnából kötni rájuk.

Máté odaült mellém, figyelte, hogyan csinálom, pár perc elteltével kért a cérnából, ő is fűzni szerette volna. Vágtam neki méretre ő pedig annyira ügyesen befűzte őket, nekem már csak csomót kellett kötnöm rájuk. Elég sokáig foglalatoskodtunk vele, azt mondta,  máskor is szívesen segít. 

A felsorolásban még számos játékot lehetne említeni (könyvlapozgatás, legozás, színezés, festés, gyurmázás, zenehallgatás-táncolás etc.) melyeket otthon játszhatunk a gyermekünkkel, csak a képzeletünk (és gyermekünk türelme) szab határt az elképzeléseinknek. A legfontosabb talán, hogy közös programon vehetünk részt együtt, érdemi időt tölthetünk a család legkisebb tagjaival.

 

 

Oszlánszky-Kiss Gabriella

Hozzászólások