Apa csak egy van

Ha a gyermekvállalás/gyermekáldás szóba kerül egy beszélgetés során, egy újságcikkben, egy tv reklámban, vagy bárhol, szinte mindig az anya áll a központban a gyermekével, ami persze így természetes, hiszen az anya az, aki vállalja gyermeknevelés oroszlánrészét, ő van otthon a babával, a kicsi első 2-3 évében.
 
Ilyenkor azonban egy picit mindig hiányérzetem van, mivel az édesapák is kiveszik a rájuk eső részt a család teendőiből, mégis sokkal ritkábban esik szó róluk, kevesebb figyelmet kapnak.

Az én gyerekkoromban nem volt jelen apa karakter, így már elég korán körvonalazódott bennem, hogy felnőttként törekedni fogok rá, hogy az én gyermekeimnek elég jó édesapja lehessen. Nyilván ezt korántsem olyan könnyű kivitelezni, mint ezt a mondatot leírni. Nem könnyű olyan párt találni, akivel az élet megannyi területén kiegészítjük egymást és emellett látjuk a másikban a potenciális szülőt is.

Aki keresett már párt, tudja, hogy az „ideális” férfit megtalálni csak ritka esetben sikerülhet elsőre, olyan embert, aki nemcsak mint férj állja meg a helyét, hanem apának is nagyszerű (lesz). Nagy elvárásnak tűnhet elsőre a nők részéről, de akinek a környezetében volt már olyan férfi, aki nem törődött a gyermekeivel, nem volt elég jó apa, tudja, miről beszélek.

Ez a saját gyermekkorom szomorú tapasztalása (is), és talán ebből kiindulva mindig azt éreztem, hogy tartozom a leendő, jövőben születendő gyermekeimnek annyival, hogy elég jó apát választok majd nekik és én elég jó édesanyjuk leszek.
 
Kicsit több mint 6 évvel ezelőtt belépett az életembe az a férfi, akivel kapcsolatban szinte az első pillanattól kezdve éreztem, hogy „Ő” az. Ő lesz az, aki a társam lesz életem során, és akinek majd gyermeket szülhetek.
 
Így is lett, kapcsolatunk harmadik évében megszületett Máté, aki azóta már 3 és fél éves nagyfiúvá cseperedett. 

A megérzéseim azóta beigazolódtak, a férjemből nagyszerű apa lett, a szó minden lehetséges értelmében. Akárcsak anyává, apává válni is egy hosszabb, több lépcsőből álló folyamat, amire meg kell érnie a férfinak, ez kinél több, kinél kevesebb időt igényel. (Bár vannak olyanok is, akik sosem érnek meg igazán a gyermekvállalásra.)

Egy apának számos olyan tulajdonsága van, amivel anya nem rendelkezik. Apa tudja a legjobban elmagyarázni, milyen motorok vannak, ő tud a legnagyobbat lökni a hintában és ő készíti a legfinomabb teát a világon. Apa az, akire a kisfiam csillogó szemekkel néz, mikor elmagyarázza neki, hogyan működnek az autók, és az, akivel a legjobb csokis palacsintát enni hétvégente. Apa lett az, aki a családjáért, értünk megy el minden nap dolgozni, és aki a legnehezebb helyzeteket is megoldja.

Felnőttként, Máté születése után szembesültem vele igazán, hogy egy gyermeknek az élete során, anya jelenléte mellett, mekkora szüksége van egy apára is, akitől más dolgokat tanulhat meg, más tevékenységeket csinálhat a gyerkőc. Én talán most érzem igazán azt az űrt, amit a saját életemben "egy apa" nem töltött be soha, ezért (is) értékelem annyira, hogy az én fiamnak ilyen jó édesapja lehet.

Nagy kincs a gyermek életében a támogató, mindent megtanító, erős apa karakter, egy olyan férfi, akire mindig felnézhet, és aki anya mellett is igazi társként áll helyt. Becsüljük meg őket!
 

Oszlánszky-Kiss Gabriella

Hozzászólások