Anya, de nekem kell pelenka!

Ismét eltelt egy nap. Az én nagy fiam immár 7. napja nem pisilt be napközben. Ha őszinte akarok lenni, elég döcögős út vezetett idáig...

Akárhányszor hallok a szobatisztaságról valamit, annyiszor összerándul a gyomrom. Van egy okos háromévesem, aki még mindig pelusos. Rengeteg tanácsot kaptam innen-onnan, hogyan csináljuk (zenélő bilivel, wc-szűkítővel, jutalom kinder tojással, „majd nyáron” felkiáltással stb.). Igaz a legtöbbször kapott tanács a „ne aggódj, majd jelzi a gyerek, ha készen áll rá” szöveg volt.

Nos, ő mind a mai napig nem jelezte. Illetve lehet, hogy jelezte, de megmondom őszintén, fogalmam sincs, hogyan néz ki egy ilyen „elég a pelenkából” jel. Pedig minden apró rezdülését ugrásra készen vártam, figyeltem. Bármikor kérleltem, hogy vegyük le a pelenkát, mindig süket fülekre találtam, neki már pedig az kell. Tényleg mindent elkövettem, hogy próbáljam leszoktatni a pelenkáról. Csak vártam és vártam, nem akartam erőltetni.

A végső elhatározás lavináját aztán az óvodai nyílt nap indította, ahol közölték, nem veszik fel a gyermekemet, ha nem szobatiszta. Ettől annyira megijedtem, hogy már másnap nekiálltunk. Sokat, és még annál is többet beszéltem a fiamnak a bilizésről, mint a legjobb dologról a világon. Mindhiába, hallani sem akart róla, továbbra sem. 

Aztán gondoltam egyet és itthon levettem róla a pelenkát. Nem tetszett neki. Természetesen bepisilt, ahogy jött az inger. Először, másodszor sőt még harmadszor is. Aztán negyedszer már nem. A harmadik alkalommal riadtan nézte, ahogy végigfolyik a lábán. 

Onnantól kezdve szólt, hogy menni kell és mentünk. Alváshoz és a nagyobb dolog elvégzéséhez még kéri a pelenkát, de jó úton haladunk, a pisit már visszatartja napközben. Remélem hetek múlva sikerül teljesen átszokni a bilire. Én bizakodó vagyok, na meg persze büszke, hogy eljutottunk idáig. 

 

O.K.G.

 

Ha megosztanád véleményedet, írd meg nekünk az info@csakbaba.hu email címre!

Hozzászólások