Ajándékozz időt karácsonyra!

November óta karácsonyi dekorációban pompázó bevásárlóközpontok, villogó, „vegyél még többet” táblák/reklámok, rohanó, pánikszerűen mindent összevásároló emberek, tömeg a játékosztályokon, a boltokban. Bárhová megyek a városban mindenhol ez a jelenség jön velem szembe, mindezt azért, hogy az emberek mindent (és még annál is többet) megvehessenek családtagjaiknak a szeretet ünnepére. Erről szólna a karácsony és az azt megelőző hetek?

Élénken él az emlékeimben, ahogy gyermekkoromban december elsején kinyitottam az adventi naptáram első ablakát és onnantól kezdve minden reggel alig vártam, hogy újabb ablakot bonthassak. Apró csokikocka volt benne, de mégis mindennap izgalommal vártam a következőt. Nekem akkor, gyerekként erről szólt a karácsonyi várakozás.
Szülőként persze egészen más az ünnepi készülődés. Már én vagyok az Anya, aki a karácsonyi menüsort készíti, aki beszerzi és becsomagolja az ajándékokat, aki nagy izgalommal, gondosan elrendezi a dobozokat a fa alatt. Én, személy szerint imádom a karácsonyi előkészületeket, az illatokat, a hangulatát, az ünnepi dalokat, a feldíszitett várost. Ami picit rontja az összképet, az a hatalmas tömeg, ami a karácsony közeledtével egyre csak duzzad, egészen szentestéig.
Tudom, tudom, fontos, hogy minden családtag megkapja, azt, amire egész évben vágyik, de úgy érzem, hogy mára ez már kissé eltávolodott a karácsony valódi jelentésétől. Nem vagyok álszent, én is több ajándékot veszek, mint amennyire valójában szükség van, de talán mégsem annyit, hogy „túl sok” legyen.
A szülők hajlamosak sokkal több játékot megvenni a gyermeküknek, mint amennyi ténylegesen kellene.
Tavaly karácsonykor mi is megannyi játékot vásároltunk össze a kisfiamnak, amiből végül az lett, hogy mindet kibontotta egyszerre, megnézegette, kicsit ezzel is, azzal is játszott, de nem tudta igazán élvezni őket külön-külön. (Túl sok volt; ha egyet vagy kettőt kap egyszerre, azokkal érdemben tud foglalkozni.)
Játkékhalmok helyett idén inkább közös programokat, közösen töltött időt adjunk a gyermekünknek. Nem a megvett ajándék ér sokat a picik számára, hanem az, ha játszunk vele, ha érdemi időt tölthet a szüleivel.
Gondoljunk csak bele, évek múltával mi sem emlékszünk a sok kacatra, amiket kaptunk régen, arra viszont mosolyogva gondolunk, hogy a karácsonyfa mellett olvasott nekünk mesét Anya és Apa.
Az évek múltával, ahogy felnőtt lettem, saját élettel, családdal, már sokkal többet jelentett és jelent számomra az, hogy végre együtt töltheti az egész családom az időt, befizetendő számlák, munka és rohanás nélkül. A karácsony csak a miénk. Közösen választjuk ki az ünnepi menüsort, a fa díszeit, együtt ebédelünk, és együtt várjuk este a Jézuskát.
Hihetetlen élmény látni a gyermekem arcát, amint ajándékot bont, átélni, ahogy a férjem átölel közben. Számunka sokat jelent ez az ünnep. Sokat jelent, hogy csak egymásra figyelünk, hogy békében, nyugalomban tölthetjük el az év legszebb ünnepét.
Figyeljünk hát egymásra, élvezzük ki ezeket a napokat, használjuk ki, hogy együtt lehet a család, ajándékozzunk egymásnak időt karácsonykor!
 
Oszlánszky-Kiss Gabriella

Hozzászólások